Ez a provokatív, realista, szívet szorongató dráma sokszor feszegeti a rasszizmus kérdését. A multi-kulturális karakterek választása nem véletlen. Bemutatja milyen sokfajták, különbözőek az emberek, és mennyire nem tolerálja egyik a másikat, ami sok esetben elkeseredettséghez, dühhöz, és magányhoz vezet. (pl. Sandra B. karaktere). Nem is próbál a film válaszokat, megoldásokat adni, csak kérdéseket indukál.
Bemutatja az emberi érzések sokoldalúságát, megmutatja, hogy mindenki, még a legdurvábbnak tűnő ember is lehet hős (pl. Matt Dillon karaktere), benne is lehet emberség, és mindenkinek megvan a maga keresztje amit cipelnie kell. Az emberi érzések kettőssége, sokszínüsége. Hogy minden szerepben létezhetünk, és a szitációk döntik el, hogy melyik oldalunkat mutatjuk. 
A képen :Terrence Dashon Howard (Lions Gate Film :Crash)
Kivétel nélkül, minden szereplő alakítása elsőoszályú, de ki kell emelnem Matt Dillon-t, akinek ez életének legszuperebb munkája. Biztos vagyok benne, hogy minden szereplő úgy távozott az utolsó forgatási napon, hogy valami maradandónak, valami nagyon értékes filmnek lehettek a részesei.
A mexikói apuka és kislánya történetének és szívet kitépő jelenetének megrenezéséért és az egész élményért : Le a kalappal Paul Haggis! (szerk.)
***********
" Ez a film nem a jó és a rossz bemutatása, mely mindannyiunkban benne van -szerencsére a film nem esik ebbe a csapdába - a film inkább emlékeztet minket arra, hogy a szűrő amelyen keresztül mi megítéljük egy ember karakterét, legalább ugyanannyit eltakar, mint mutat.

Valójában, a film utolsó jelenetei ... azt jelzik, hogy csak egy mindenttudó világegyetem bírálhat el minket azért amilyenek vagyunk.
Az egész stáb szuper, Dillon játéka kiemelkedő az LAPD rendőrként, aki iránt egyenlő mértékű megvetést és szánalmat érzünk. Ugyanilyen emlékezetes a rap előadó Ludacris is, a ferde szociális lelkiismeretű tolvaj szerepében.
Mint minden műremek, Crash olyan módon férkőzik a bőröd alá, melyet nem lehet megmagyarázni. " - Steve Davis |